Indiana Jones és a végzet temploma

Indiana Jones és a végzet temploma

Sziasztok, ez itt újra a Klasszikus Hollywood és most hamarabb jelentkezek, mert nagyon írásos kedvem van és azért haladni is kell a Spielberg marathonnal. Nos, nem is olyan régen az E.T.-ről volt szó és most visszatérünk Spielberg sikerének kovácsához Dr. Henry Indiana Jones- hoz. Az első részt, a frigyládát már kiveséztem. Nem is kell tovább ragoznom a kalandfilmek koronázatlan császára. Igen ám, de ami sikeres, annak muszáj folytatást csinálni. Egy nagyon-nagyon régi kritikámban, már elmondtam, hogy a folytatások, mindig vagy jóra, vagy felemásra, vagy borzalmasra sikerednek. Most lehet, hogy nem jól teszem, és néhány rajongót felháborítok, hogy külön veszem a 3 filmet, mert őszintén be kell, hogy valljam az Indiana Jones trilógia azon szériák közé tartozik, ahol szinte minden rész tökéletes (a 4. részt inkább hagyjuk lesz róla még szó). De mégis úgy látom igazságosnak, ha minden részről külön-külön beszélek. Na de nem is húzom tovább az időt. Jöjjön az Indiana Jones és a végzet temploma. A film 1984-ben készült 2 évvel E.T. után. A főszereplő megmaradt Harison Ford (aki tegnap ünnepelte születésnapját) viszont a mellékszereplők megváltoztak teljesen. A mostani női szereplő Cate Capshaw lett, akit később Mrs. Spielbergnek ismert meg a világ és egy kínai gyerek Key o Quin (nem tudom, hogy kell írni, nem vagyok kínai).

Történet: A film nem folytatása az 1. résznek, hanem előzménye. Míg az 1. 1936-ban, addig a 2. 1935-ben játszódik. Jones a rettegett kínai maffiózóval Lao Cehvel üzletel az Obi-wan klubban (?), ám minden balul sül el. A gengszterek megakarják ölni Jonest, akinek menekülnie kell, közben vele tart (akarata ellenére is) Willie Scott a bár énekese (Capshaw) és Jones kínai gyerek segítője Picúr. Felszállnak ugyan egy repülővel, de a gép lezuhan Indiában. Persze mindenki túléli, viszont a közelben egy csapásokkal tizedelt falut találnak, akiktől a maharadzsa ellopta a szent követ és a falu összes gyermekét. Jones persze segít nekik és útnak indul a pankodi palotába, ám később kiderül, hogy az egész mögött egy titkos és gyilkos szekta áll, akik istenüknek Kálinak áldoznak embereket. Nos, mit mondhatnék. Szintén egy izgalmas Jones történetet kapunk, tele akcióval, kalanddal, humorral és most egy kis sötét mágiával is. Igen ám, de milyen lett a megvalósítás?

Megvalósítás: Nem lehet rá panasz. Amit az 1. rész nyújtott azt ez a rész is tudja. Kalandban nincs hiány, sőt szerintem még többet is kapunk, mint elődében. Az akció koreográfiák, szintén nagyon jók, a humoros megszólalások most is a toppon vannak és minden tökéletes egy igazi Jones kalandhoz + az indiai tájak gyönyörűek és az itteni kultúra és vallás bemutatása szintén bravúros. Egyszóval minden tökéletes benne és igaziból majdnem olyan, mint az 1. rész. És talán ezt lehetne problémának nevezni, de én mégsem teszem. Lehet, hogy nem mutat újat és nem meri megugrani az 1. lécét, de szórakoztató és izgalmas és ennél több nem is kell. Mégis bárhol olvasok, a filmről sokan egy lapon említik a 4. résszel, a Kristály koponyával. Mondják, hogy ez a rész rossz és nem méltó egy Indi filmhez, de én valahogy nem tudok ezzel a nézettel azonosulni. EGY dolgot kivétel.

Karakterek, színészek: Nem, nem Harison Forddal van a baj, sőt. Indiana Jones karaktere minden helyzetben tökéletes és epik. Megmerem kockáztatni, hogy itt van a legepikebb dolog, amit Jones csinált. Méghozzá, amikor a függő hidat elvágja és az ellenségével való párharca során indiai varázsigéket mormol, hogy a kövek felgyulladjanak. És ez EPIC. Ugyanakkor SPOILER megismerjük Jonesnak a gonosz énjét is, mikor megitatják vele káli vérét és ő is gonosz lesz SPOILER VÉGE. A főellenséggel sincs semmi bajom, de akik kiverték nálam a biztosítékot az Jones-nak a segítői. Igen. A nő és a gyerek. Annyira idegesítőek, hogy én agyvérzést kaptam tőlük. De nem csak, hogy idegesítőek, hanem még teljesen feleslegesek. Semmit nem adnak hozzá a történethez. Egy kivétel van a fiúval kapcsolatban, aki azért csinál 2 olyan dolgot, amivel megmenti Jonest, de ez még nem mentség, mert halálosan idegesítő. Mindig kioktatja Jonest, mintha ő lenne a nagymenő. Tudom, hogy ezt viccnek szánták, de nem vicces. Na de a nő. Hú. Na, ő nála már kívántam, hogy áldozzák már fel az isten szerelmére. Ő az Indiana Jones filmek Jar-jarja. Csak azért van itt, hogy szerencsétlenkedjen, visítson (még most is fáj a fülem) és mindig megkellett menteni, hogy Jones még véletlenül se menjen a kövek után. Lehet, hogy velem van a baj, de ez nálam iszonyatos volt. És ami a legrosszabb ő képviseli a szerelmi szálat. Kész, inkább egy kígyó, mintsem ez a valaki. Ne értsetek, félre én nagyon szeretem ezt a filmet és egyáltalán nincs szívem külön kezelni a trilógiából, de ezt ki kellet emelnem.

Teknikai megvalósítások: Mint mondtam eszméletlen jók. Mint az elődjében, itt is mindent megépítettek és csak a minimális szinten használtak CGI-t és ezt mindenhol tudom díjazni. Kiemelném a csillés üldözést és a függő-hidas párharcot, ami zseniális. A zenéről, meg hagy ne beszéljek. John Williams a valaha volt legjobb zeneszerző a filmes világban.

Összefoglalva én nagyon szeretem ezt a filmet, szintén hozta azt, amit az 1. rész hozott, de azokat a mellék karaktereket helyetesítheték volna mássokkal. Mondjuk visszahozhatták volna Mariont vagy valaki mást csak ne ezt a hisztis némbert. De amúgy méltó helye van a Jones filmek között. Persze a film sikeres lett pénzügyileg, míg kritikailag elégé megosztó volt. Ezután Spielberg nyugodtabb vizekre evezett és kipróbálta magát a drámában. Így született meg a Bíborszín, amiről később lesz szó.

Én a Klasszikus Hollywood voltam. Sziasztok J

Értékelés:10/9

E.T. A földönkívüli

E. T. A földönkívüli

Sziasztok, újra itt a Klasszikus Hollywood és hát Spielberg, mert mért ne. Legutóbb az Indiana Jones 1. részéről volt szó, amit én a világ legjobb kalandfilmjének tartok, de térjünk rá a mai tárgyra. Spielberg újra híres lett és megint bármit csinálhatott. Végül is elhatározta, hogy újra kedvenc műfajához tér vissza még hozzá a sci-fihez. Spielberg már készített e műfajban egy filmet, méghozzá a Harmadik típusú találkozásokat, ami egy nagyon jól sikerült filmnek tartok, de az tény, hogy annyira nagy katarzist már nem okozott nekem (a végét leszámítva), talán, mert Spielberg kicsit éretlen volt a feladathoz, de ettől még egy nagyon jó film. Majd miután, már nagyobb tapasztalata volt rendezés téren, úgy gondolta, hogy 1982-ben elkészít egy olyan sci-fit, ami teljesen más, mint a többi. És sikerült is neki ezt elérnie, ez lett az E.T. A földönkívüli. Spielberg ezt tartja a legjobb filmjének és szerinte ez lett a rendezői karrierje csúcsa. Habár szerintem, nem ez Spielberg legjobb filmje, de egyszerűen muszáj megemlíteni a legjobb alkotásai között. Az E. T. Egy érzelmes, vicces film és egy igazi remekmű. Én bevallom gyerekkoromból kimaradt a film és így 9 évesen láttam félig, majd 14 évesen már megnéztem a teljes filmet, de még akkor is úgy éreztem, mintha újra gyerek lennék. Na de kezdjünk bele a filmbe.

Történet: Ugyan úgy vagyok, mint az Indiana Jonesnál, hogy szerintem nem nagyon kell bemutatnom magát a filmet, mert szerintem mindenki ismeri, de akkor is megteszem. Los Angelesben járunk, ahol a mellette lévő erdőben furcsa földönkívüliek szálltak le. Azonban az emberek beavatkoznak, ezért a lényeknek menniük kell, de egyikük lemarad, és a földön reked. Majd megismerkedik egy fiúval és testvéreivel, akik befogadják őt, de a mi kis lényünk haza akar telefonálni és visszatérni az otthonába. Nagyjából ennyi. Már említettem, hogy Spielberg egy olyan filmet akart csinálni, ami újító és forradalmi. Ez meg is történt. Akkoriban ugye, ha űrlényes filmekről volt szó, akkor mindig megtámadták a földet és elpusztították az emberiséget. Gondoljunk csak Godzillára, Világok harcára vagy az Alienre. A film jól arcul köpi a divatot és más fajta szemszögből mutatja be a történetet. A műben az idegenek nem ártó szándékkal jöttek. Persze a film úgy indul, mintha megint egy sci-fi horrort kapnánk. Van baljóslatú, ijesztő zene és egy sötét táj. És utána minden megváltozik. A lény Elliothoz kerül, aki próbál megismerkedni vele, majd egy életre szóló barátságot köt vele.

Megvalósítás: Elég annyi bizonyítéknak, hogy a mai napig megállja a helyét. Ugyanakkor bár a film inkább gyerekeknek készült, de a felnőttek is imádják a kis E. T. Kalandjait. Egyik régi ismerősöm elmesélte, hogy az apja gyerekként imádta a filmet és megakarja lepni őt születésnapjára. Mondanom se kell, hogy imádta még 20 év elteltével is. Amit még ki kell emelnem a filmből az, hogy a végén megint nagyot csavartak az alkotók. Egy űrlényes filmben állítólag az embereket kell megmenteni a gonosz idegenektől. Itt viszont fordított a helyzet. Az űrlényt kell megmenteni a csúnya, gonosz bácsiktól.  Ugyan akkor a filmre rá lehet mondani, hogy giccses és szirupos. Ez tény. Én se szeretem, ha a film giccsel akar megérinteni engem, de itt valahogy kivételt szoktam tenni. Ez azon ritka filmek egyike, ahol a giccs kellet bele. És nem szégyen bevallanom, hogy a kórházas jelenetnél egy kicsit elérzékenyültem, még így érettebb fejel is, de hát a jó film ezt is tudja.

Karakterek, színészek: Spielberg megtartotta szokását és ismeretlen színészeket castingolt a szerepre, akik később nem is vállaltak több filmet, kivétel Drew Barrymore. Na de haladjunk szép sorjában. A főszereplőnk Elliot, aki nehezen viseli, hogy szülei elváltak és azt, hogy kevés barátja van. Ám de becsatlakozik (szó szerint) az életébe E.T. akivel jobban lesz és később már segíteni is akar rajta. Igaziból ennyi a karaktere és semmi több. Ez ugyan úgy elmondható a többiekről. Vannak, de mégis nem felesleges vagy idegesítő karakterek, inkább aranyosak. De aki viszi a pálmát az E.T. Vicces, aranyos és ugyanakkor okos is. Amikor ő van a képernyőn, mindenkinek annyira jó hangulata lesz.

Teknikai megvalósítások: Annak ellenére, hogy sci-fi, elégé kevés effekt van benne, inkább robotot használtak, ami még így is nagyon jó. Klasszikus jelenet a holdon biciklizés, ami nem véletlenül emlékezetes. És John Williams pedig szintén egy emlékezetes zenét írt, ami még ma is a fejünkben szól, ha meghalljuk.

Összefoglalva az E.T. egy kihagyhatatlan remekmű, aranyos és bájos történettel és egy nagyon jó űrlénnyel. Nem váltja meg a sci-fi műfajt, mert már készültek jobb filmek is e téren, de egy olyan élményt adott nekem, amit csak Spielberg tud átadni filmjeiben és ezért nem tudok rá 10 pontnál kevesebbet adni. Na de a rendező egymás után már 2 klasszikus filmet tett le az asztalra, ezután mi jöhet. Egy másik Indiana Jones film, ami nem más, mint a Végzet temploma.

Én a Klasszikus Hollywood voltam mára. Legközelebb újra elővesszük az ostort J

Értékelés:10/10

Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói

Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói

Sziasztok, ez itt újra a Klasszikus Hollywood és szerintem már mind tudjátok, hogy folytatjuk a Spielberg marathont. Egy biztos az előző filmje az 1941 vagy Meztelenek és bolondok óriásit bukott, míg végül örökre eltűnt a filmvilágból és már csak a You Tubon lehet látni ezt az izét. Én nagyon örülök neki, hogy senki nem kedvelte, viszont Spielberg észbe kapott, hogy ezt azért mégse kellet volna csinálnia, így visszatért arra a műfajra, amihez nagyon ért. Spielberg legrosszabbja után csak jó film jöhet, de a következő alkotása egyszerűen briliáns, sőt odáig megyek, hogy az általam sokat kedvelt Cápát is beelőzte nálam Spielberg örök klasszikus filmje az Indiana Jones 1. része az elveszet frigyláda fosztogatói. Nagyon remélem, hogy nem kell bemutatnom senkinek Indy kalandjait, mert már mindenki látta már vagy 50x-szer, mind 3 részt. Annyit elárulhatok a kritikám elején, hogy a legjobb kalandfilmsorozat, ami valaha készült. Azóta sokan ezt a koncepciót követték és sok helyen még koppintottak is a filmből, de egyik se tudta túlszárnyalni a klasszikust. Na de vágjunk is bele a széria 1. részébe, mely szerintem a legjobb Indy film és a marathonon belül Spielberg legjobb filmje. 1981-es alkotás a főszerepben Harison Forddal, aki azóta felkapott színész lett, mivel ő játszotta Han Solot a Star Wars trióban. Nem is kell mondanom, hogy sikeres lett nagyon, de lássuk magát a filmet.

Történet: Dr. Henry Jones más néven Indiana Jones egy régész kalandor, aki bármely műtárgyat vagy emlékművet begyűjtene a múzeum számára. Most azonban nagy fába vágja a fejszéjét, mivel a nácik Egyiptomban megtalálták a legendás frigyláda helyét és ott végeznek ásatásokat. Jones-nak van még előnye, hogy előbb megszerezze a ládát, mint ellenségei, de akkor is nehéz ügy, mivel vele tart még régi szerelme Marion Ravewood és a náciknak Jones személyes ellensége segít a francia René Belloq. A történet George Lucas fejéből pattant ki, miután egy nyaralás során Spielberg elárulta, hogy James Bond filmet akar forgatni. Lucas ekkor mondta, hogy nem érdemes egy 007-es filmet készítenie. Ezután előállt az ötletével és Spielbergnek tetszett a többi meg már történelem.

Megvalósítás: Igen ám, de a történet semmit sem ér, ha nincs jól megvalósítva. Itt viszont minden tökéletes. És most megfogalmazom, hogy miért tartom ezt a legjobb kaland filmnek a világon. Egy ilyen filmet csak akkor lehet eladni, ha tudunk azonosulni vele. Ha a néző beleérzi magát a történetbe és olyan mintha ott lenne ő is a kalandok közepében. Nos, az Indiana Jones annyira zseniálisan valósítja meg az elméletemet, hogy ha valaki elkezdi nézni a filmet, olyan mintha Jones mellet lenne. Nem kell ide 3D, elég, ha jól megcsinálják és kész a maradandó élmény. Ugyanakkor a film története hihető is. Jó, a frigyláda mágiája valószínűleg nem tartozna ide, de az a rész, amikor a ládát keresik Nepáltól, egészen Egyiptomig az a rész megtörténhetett volna a valóságban is, annyira életszerűre lett megcsinálva. És az a rész mikor a láda varázsereje és a mágia kerül a középpontba az is fantasztikusan jó. A filmet én is sokszor néztem már meg, de a végső résznél mikor SPOILER a nácik megtudják, hogy a láda milyen erővel bír SPOILER VÉGE ott nem egyszer borzongtam bele az eseményekbe. A hangulat, a zene, az effektek mind tökéletes összképet alkottak és még félni is képes voltam tőle kisgyerekkoromban. Ugyan akkor ki kell emelnem a kedvenc jelenetemet a filmből, méghozzá a térkép termes részt. Mikor Jones megfejti a csúcsdísz jeleit, ami abban segít, hogy merre van a frigyláda és utána, ami a térkép teremben történik az csak annyi, hogy Jones behelyezi a pálcát a helyére a csúcsdísszel együtt, de az egésznek a hangulata, a zenei aláfestés és a kaland film hangulat, hogy „Úristen most megtaláljuk, hol van a láda.” az zseniális. A néző beleéli magát a történetbe és nem ereszti el őt a film végéig.

Karakterek, színészek: Itt nem mennék bele a részletekbe, mert csak egy a lényeg. Harison Ford, alias Indiana Jones. Funfact, hogy miután Lucas elmondta az ötletét, Spielberg rögtön azt mondta, hogy Harison Ford a tökéletes a szerepre, viszont Lucas ezt nem akarta, mert már Ford szerepelt egy máik filmszériában, amit szintén Lucas talált ki (Star Wars) és nem akarta, hogy Forddal együtt említsék a nevét. Viszont később látta, hogy Spielbergnek volt igaza. Indiana Jones karaktere időtlen és klasszikus, de csak akkor, ha ott van nála az ostora és a kalapja. Ő a tökéletes kaland főhős. Jófej, vicces, okos, találékony és a nőknek még jóképű is. Harison Ford tökéletes volt a szerepre, ez vitathatatlan. Talán még jobban is alakította Indyt, mint Han Solot.

Teknikai megvalósítás: 81-es a film, de még mindig lenyűgözőek a teknikai megvalósítások. Azt tudom díjazni bennük, hogy kevés benne a számítógépes effekt. Mindent megépítettek és ettől hihető volt minden. Még arra is vették a fáradságot, hogy 1000 kígyót vegyenek egy jelenet kedvéért. Annál a résznél, mikor a nácik kinyitják a ládát, persze, hogy ott van effekt, de az nagyon jól néz ki. Ki kell emelni az akció jeleneteket. Mind a verekedős jelenetek, mind az autós üldözések felejthetetlen és köröm lerágó. Némelyikben még poénok is vannak pl. Jones vs kigyúrt náci, de ezek nem olyanok, mint egy Transformersben, hogy idegesítőek, hanem viccesek. Amit még nagyon ki kell emelni az a zene. ZSENIÁLIS. John Williams már a Cápánál és a Star Warsnál történelmet írt és itt is valami eszméletlen jót alkotott. Fülbemászó, és aki meghallja az biztos, hogy dúdolni fogja legalább 5 napig.

Összefoglalva ez a világ legjobb kalandfilmje. Izgalmas történet, olyan megvalósítással, hogy a néző beleéli magát a történetbe, zseniális hős és zseniális teknika (főleg a zene). Spielberg egy nagy bukás után újra toppon volt, de akkor a kérdés, ezek után mennyire lesz rossz a következő filmje? A válaszom. Semennyire, mert legközelebb az E.T.-ről lesz szó.

Én a Klasszikus Hollywood voltam. Sziasztok.

Értékelés: 10/10

Meztelenek és bolondok

Meztelenek és bolondok

Sziasztok, ez itt újra a Klasszikus Hollywood és folytatnám a Spielberg marathont. Hát, hogy is mondjam 1977-ben a Harmadik típusú találkozások sikeres lett még akkor is, ha a Star wars volt, akkor a csúcstartó. Itt megemlíteném, hogy a rendező már elkészített egy zseniális Cápát és egy majdnem zseniális Harmadik típusú találkozásokat, így megnyílt előtte a kapu és bármely filmet forgathatott volna, ami a végén akár a világ legjobb filmje is lenne, de Spielberg úgy döntőt kipróbálja magát más műfajban is, méghozzá a vígjáték műfajában, sőt tovább megyek háborús-komédia műfajába. Így 1979-ben Spielberg elkészítette az 1941-et, amit a zseniális magyar cím fordítók lefordítottak Meztelenek és bolondokra, de mivel ez a cím egyszerűen borzalmas, ezért inkább maradok, az 1941-nél. A kritika előtt leszögeznék pár dolgot. 1.Mondtam nektek, mielőtt elkezdtem volna a marathont, hogy Spielberg egy olyan alak, aki fiatal korábban igazi rendező volt és az ezred fordulót követően vált elfeledetté, mert ilyenkor csak felejthető filmeket készített. Nos, a mai kritika megcáfolja az elméletemet, mert talán most találtam meg Spielbergnél a mélypontot. 2.Leszögezem most rögtön, hogy szeretem a vígjátékokat pl. A gyalog galoppot, A Brian életét és a Boratot imádom, de azért még vannak olyan alkotások ebben a műfajban, amin könnyesre röhögöm magam. Szóval ne higgyétek azt, hogy nem szeretem a műfajt, mert igen is szeretem. És 3. a kritika cenzúrázatlan lesz, és nem fogok mellőzni pár szép magyar szót, ezért is előre elnézést kérek, de hát lássunk neki. Kedves olvasóim… Ez a film egy kalap szar. És már ennyivel le is zárhatnám a témát, de az nem lenne logikus. Meg kell mutatnom, hogy miért utálom ezt a filmnek nem nevezhető valamit, és hogy soha ne nézzétek meg, ha csak nem akarjátok, hogy felforrjon az agyvizetek, mint nekem. De kezdjünk bele.

Történet: NINCS TÖRTÉNETE! Na, jó higgadjunk le. Elméletileg a film története több szálon fut 1941-ben, amikor is a Pearl Harbor incidens volt. Kaliforniai partoknál egyfajta paranoia őrület volt, hogy most melyik várost fogják megtámadni a japánok. Elméletileg a katonák Hollywoodot szemelték ki maguknak, de nem tudják, hol van. Közben találkozunk egy steppelővel is, aki vissza akarja szerezni a barátnőjét egy katonától, megjelenik egy pilóta is aki, a japán hadtestet követi, ott van még egy szerencsétlen katona és riporter nő, aki a repülőtől kap orgazmust, itt van a steppelő lány családja akiknek a kertéjbe egy ágyút szerelt fel a hadsereg, és itt 2 (vagy 3) őrszem, akik egy óriáskerékről figyelik, hogy jön e az ellenség és az egészet semmi nem tartja össze. De erről majd később, mert a filmnek van egy kevés jó tulajdonsága, ez pedig az alapszituáció. Csak gondoljatok bele. Háborús paranoiát vígjáték formájában feldolgozni őrültség, de van benne potenciál. Egy olyan zseniális vígjátékot tudtak volna elkészíteni a készítők, mely még a Gyalog galoppot is utolérhette volna, DE!

Megvalósítás: EGYSZERŰEN KATASZTRÓFA. A filmben semmi vicces momentum nincs. A probléma az, hogy a készítők nem úgy akartak megnevettetni, hogy zseniális poénokat raknak össze hanem, úgy hogy minden FELROBBAN, ÖSSZEDŐL, SZÉTESIK ÉS MI A SZAR EZ. Lehetet volna helyzetkomikumot létrehozni, de ez nem vicces. A másik poén forrása a filmnek, a karakterek, akik közül mindenki legalább 5 percet sikít. Az a karakterek fő humor forrása, hogy mindenki torka szakadtábol ordít vagy hasra esik vagy verekedik. Nem tudom, hogy nem szóltak Spielbergnek, hogy EZ NEM VICCES. A másik probléma, hogy a történetben felsorolt szállak, azok csak fel vannak sorolva. Nincs semmi, ami összefogja ezeket egy nagy egésszé. Ott vannak, de nem csinálnak semmi szórakoztatót, és ami a legrosszabb, hogy mindenki csak megvan említve az egész rohadt film alatt. Mintha az alkotók, úgy gondolták volna, hogy „Hé, a néző ne felejtse, el ezt a szálat mutassunk neki 2 percet, hogy emlékezzen, ilyen is volt”. És így van felépítve a koncepció. Istenem, miért kellet ezt végig szenvednem.

Karakterek, színészek. NINCSENEK SE KARAKTEREK, SE SZÍNÉSZEK. Lehet, hogy látom őket, de nem. A karakterek szintén csak említik az egész film alatt, hogy mi nézők ne felejtsük el őket. Azért itt ki kell emelnem két alakot, akik akkoriban a kor nagy sztárjai voltak. Nem másról beszélek, mint John Belushiról és Dan Akyordrol. Ők jó és vicces színészek (lásd Blues Brothers), de itt nem tudtak mit kezdeni a karakterükkel és ezért nagyon semmilyenek lettek. De ez mind igaz a többiekre is. Annyira jellegtelen és annyira semmilyenek voltak az emberek benne, hogy nem érdekelt, mi lesz velük. És a tetejébe még NEM VICCESEK. Szintén mindenki hasra esik, síkit és tessék, röhögjél kedves néző, mert nem tudunk jobbat kitalálni. Spielberg miért csináltad ezt a filmet?!!

Teknikai megvalósítás: Nem érdemel szót. Semmi látványos nincs benne, annak ellenére, hogy repülők, hajók, tengeralattjárók és óriáskerekek dőlnek szét és robbannak fel. Nem érdemel több szót ez a film, lefárasztott engem. Fejezzük be.

Összefoglalva ezt a filmet kerülje minden ember, mert remek példája annak, hogy egy briliáns alapötletet, hogy lehet ennyire elrontani, mégis nem adnék rá 10/1-est, mert az alapötlet valamelyest javít a még így is borzalmasan szar összképen. Spielberg miért csináltad ezt, miért kellet ez az emberiségnek. Annyi jó filmet csinálhattál volna. Elkészítettél egy Cápát és egy Harmadik típusú találkozásokat, ezek után ne rontsd már el a hírnevedet. De tudjuk, hogy minden rossz után már csak jó jöhet. Lássuk, mi következik most a marathonon belül. MICSODA?!! Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói. VAN ISTEN!

Én a Klasszikus Hollywood voltam, legközelebb a világ legjobb kalandfilmjéről fogok beszélni J

Értékelés: 10/3

Harmadik típusú találkozások

Harmadik típusú találkozások

Sziasztok, ez itt újra a Klasszikus Hollywood. A héten Bulgáriában voltam és ezért nem volt kritika, de most kipihenten folytathatjuk Spielberg filmográfiáját. Nem is húzom tovább az időt, vágjunk bele a közepébe. A legutóbb kibeszélt Cápa meghozta Spielberg számára a sikert és egy csapásra felkerült Hollywood térképére. Ezek után a rendező, elhatározta, hogy kipróbálja magát egy másik műfajban, mely később a kedvelt témája lett és tulajdonképpen ilyen kaliberű filmekben volt jártas. Ez a műfaj a sci-fi. Spielberg egy kis pihenés után 1977-ben elhatározta, hogy elkészít egy forradalmi alkotást. Csak egy dologra nem számított, hogy ebben az évben legjobb barátja George Lucas elkészíti a Star warst a többi meg már történelem. De ez sem tántorította el és sikerült neki egy olyan sci-fit megcsinálnia, ami bár nem lett jobb, mint Lucas filmje, de még így is egy elképesztő, lebilincselő és izgalmas film. Ez a Harmadik típusú találkozások. A főszerepben visszatért Richard Dreyfuss, aki A cápában játszotta a tengerbiológus Mat Hoopert, illetve a híres francia rendező Francois Trufaut is játszik a filmben.

Történet: 2 szálon fut a cselekmény, de mindkettőt összeköti egy furcsa és megmagyarázhatatlan esemény sorozat. Egy francia tudós (Trufaut) a sivatag kellős közepén talál egy repülőhadat legénység nélkül, illetve egy hadi hajót, közben Indiában egy teljes csoport egy adott ritmusú dalt dúdol, és azt állítják, hogy a nap énekelt nekik. A másik szálon pedig Dreyfuss különös fénycsóvákat lát az úton, majd később több ismerősével együtt látomások kísérik és mindig csak egy alakot lát maga előtt. Valami furcsa hegyet. Majd barátaival együtt rá akar jönni, hogy mi történik velük. Már az alap sztoriban látszik, hogy nem egy szokványos sci-firől van szó és ugyanakkor egy olyan forradalmi újítása van, ami egy zsánert alapozott meg. A 70-es években, ha űrlényes filmekről volt szó, akkor mindenki arra számított, hogy itt most egy megszállásos invázió fog történi. De itt más a helyzet ez az első film, amiben az ufók nem megtámadni, akarják a bolygónkat, hanem megismerni minket vagy más szóval kapcsolatba lépni velünk. A film után a sci-finek egy másik alfaja született, amibe bele tartozik egy másik Spielberg film is az E. T.

Megvalósítás: Azt kell, hogy mondjam, ha nem is lett zseniális a film, de mindenképen említésre méltó, és ami fontos, ma is megállja a helyét. A film úgy van felépítve, hogy a néző fokozatosan kapja meg az információkat és a végén ezeket összerakva a karakterekkel jön rá a megoldásra. Előre is szólok nem egy könnyen emészthető darab. Én is 2x néztem újra mire rájöttem, hogy mi is folyik itt. Viszont itt meg mondanám, hogy itt van a film gyengéje. Lehet, hogy ez 77-ben nagyot ütött, de aki ma nézi meg nem biztos, hogy nagy katarzist fog okozni neki. Tudom, hogy az elején azt írtam, hogy lenyűgöző és elképesztő, ezek mind igazak, de nem annyira, mint mondjuk egy Alien-nél vagy Star wars-nál. A másik ilyen probléma, hogy a történet itt-ott bukdácsol és bár a végén minden világos lesz, mégis ami a film közepén van az nem annyira kiemelkedő, de itt leszögezem nem rossz, csak gyengébb.

Karakterek, színészek: Spielberg megtartotta itt is a védjegyét és olyan színészeket választott, akik alig ismertek és könnyebb velük azonosulni. Az biztos, hogy szintén sikerült jó karaktereket írni. Richard Dreyfuss-val lehet azonosulni. Ő az, aki keresi a választ a kérdésre és sajnos emiatt őrültnek nézi a családja. Szerintem ő volt a legjobb karakter a filmben és voltak humoros megszólalásai is. A másik főszereplő a francia. Őt annyira nem emelném ki. Ő az a tipikus tudós, aki szintén többet akar tudni, de nem is érdemel több szót. A többi karakter meg jó, de nem említésre méltóan jó. Viszont ne higgyétek azt, hogy csalódás volt a film, mert most jön a…

Teknikai megvalósítás: Egyszerűen zseniális. A film legnagyobb pozitívuma a látvány. Kapott is egy Oscart, méghozzá a legjobb operatőr díját. És hát legyünk büszkék, mert a film operatőre a magyar származású Zsigmond Vilmos. Amikor olyan részek voltak, amik ufókhoz köthetők, ott tátva maradt a szám. Az effektek szemkápráztatóak és a vége az OMG. A vége olyan szintekre emeli a filmet, melyre még a mai filmgyártás is elismerően tapsolna és éljenezne. Zseniális és kész.

Összefoglalva egy nagyon jó film a Harmadik típusú találkozások. A történet itt-ott bukdácsol és ez egy kicsit rányomja a bélyegét a filmre és a színészek se emlékezetesek, de a látvány és a vége az megérdemli a maximális dicséretet. Talán a filmben a legnagyobb probléma, hogy Spielberg még nem állt készen rá és nem volt elég nagy tapasztalata. Mindegy a film még így is többször megnézhető és nagyon jó. Nem úgy, mint a következő filmje, amely nem más, mint a Meztelenek és bolondok, ami annyira rossz, hogy én nem hiszem el, hogy hogy merte ezt Spielberg megtenni az emberiséggel! De erről, majd még később.

Én a Klasszikus Hollywood volt. Következő alkalommal jön a pokol!

Értékelés: 10/9