Meztelenek és bolondok

Meztelenek és bolondok

Sziasztok, ez itt újra a Klasszikus Hollywood és folytatnám a Spielberg marathont. Hát, hogy is mondjam 1977-ben a Harmadik típusú találkozások sikeres lett még akkor is, ha a Star wars volt, akkor a csúcstartó. Itt megemlíteném, hogy a rendező már elkészített egy zseniális Cápát és egy majdnem zseniális Harmadik típusú találkozásokat, így megnyílt előtte a kapu és bármely filmet forgathatott volna, ami a végén akár a világ legjobb filmje is lenne, de Spielberg úgy döntőt kipróbálja magát más műfajban is, méghozzá a vígjáték műfajában, sőt tovább megyek háborús-komédia műfajába. Így 1979-ben Spielberg elkészítette az 1941-et, amit a zseniális magyar cím fordítók lefordítottak Meztelenek és bolondokra, de mivel ez a cím egyszerűen borzalmas, ezért inkább maradok, az 1941-nél. A kritika előtt leszögeznék pár dolgot. 1.Mondtam nektek, mielőtt elkezdtem volna a marathont, hogy Spielberg egy olyan alak, aki fiatal korábban igazi rendező volt és az ezred fordulót követően vált elfeledetté, mert ilyenkor csak felejthető filmeket készített. Nos, a mai kritika megcáfolja az elméletemet, mert talán most találtam meg Spielbergnél a mélypontot. 2.Leszögezem most rögtön, hogy szeretem a vígjátékokat pl. A gyalog galoppot, A Brian életét és a Boratot imádom, de azért még vannak olyan alkotások ebben a műfajban, amin könnyesre röhögöm magam. Szóval ne higgyétek azt, hogy nem szeretem a műfajt, mert igen is szeretem. És 3. a kritika cenzúrázatlan lesz, és nem fogok mellőzni pár szép magyar szót, ezért is előre elnézést kérek, de hát lássunk neki. Kedves olvasóim… Ez a film egy kalap szar. És már ennyivel le is zárhatnám a témát, de az nem lenne logikus. Meg kell mutatnom, hogy miért utálom ezt a filmnek nem nevezhető valamit, és hogy soha ne nézzétek meg, ha csak nem akarjátok, hogy felforrjon az agyvizetek, mint nekem. De kezdjünk bele.

Történet: NINCS TÖRTÉNETE! Na, jó higgadjunk le. Elméletileg a film története több szálon fut 1941-ben, amikor is a Pearl Harbor incidens volt. Kaliforniai partoknál egyfajta paranoia őrület volt, hogy most melyik várost fogják megtámadni a japánok. Elméletileg a katonák Hollywoodot szemelték ki maguknak, de nem tudják, hol van. Közben találkozunk egy steppelővel is, aki vissza akarja szerezni a barátnőjét egy katonától, megjelenik egy pilóta is aki, a japán hadtestet követi, ott van még egy szerencsétlen katona és riporter nő, aki a repülőtől kap orgazmust, itt van a steppelő lány családja akiknek a kertéjbe egy ágyút szerelt fel a hadsereg, és itt 2 (vagy 3) őrszem, akik egy óriáskerékről figyelik, hogy jön e az ellenség és az egészet semmi nem tartja össze. De erről majd később, mert a filmnek van egy kevés jó tulajdonsága, ez pedig az alapszituáció. Csak gondoljatok bele. Háborús paranoiát vígjáték formájában feldolgozni őrültség, de van benne potenciál. Egy olyan zseniális vígjátékot tudtak volna elkészíteni a készítők, mely még a Gyalog galoppot is utolérhette volna, DE!

Megvalósítás: EGYSZERŰEN KATASZTRÓFA. A filmben semmi vicces momentum nincs. A probléma az, hogy a készítők nem úgy akartak megnevettetni, hogy zseniális poénokat raknak össze hanem, úgy hogy minden FELROBBAN, ÖSSZEDŐL, SZÉTESIK ÉS MI A SZAR EZ. Lehetet volna helyzetkomikumot létrehozni, de ez nem vicces. A másik poén forrása a filmnek, a karakterek, akik közül mindenki legalább 5 percet sikít. Az a karakterek fő humor forrása, hogy mindenki torka szakadtábol ordít vagy hasra esik vagy verekedik. Nem tudom, hogy nem szóltak Spielbergnek, hogy EZ NEM VICCES. A másik probléma, hogy a történetben felsorolt szállak, azok csak fel vannak sorolva. Nincs semmi, ami összefogja ezeket egy nagy egésszé. Ott vannak, de nem csinálnak semmi szórakoztatót, és ami a legrosszabb, hogy mindenki csak megvan említve az egész rohadt film alatt. Mintha az alkotók, úgy gondolták volna, hogy „Hé, a néző ne felejtse, el ezt a szálat mutassunk neki 2 percet, hogy emlékezzen, ilyen is volt”. És így van felépítve a koncepció. Istenem, miért kellet ezt végig szenvednem.

Karakterek, színészek. NINCSENEK SE KARAKTEREK, SE SZÍNÉSZEK. Lehet, hogy látom őket, de nem. A karakterek szintén csak említik az egész film alatt, hogy mi nézők ne felejtsük el őket. Azért itt ki kell emelnem két alakot, akik akkoriban a kor nagy sztárjai voltak. Nem másról beszélek, mint John Belushiról és Dan Akyordrol. Ők jó és vicces színészek (lásd Blues Brothers), de itt nem tudtak mit kezdeni a karakterükkel és ezért nagyon semmilyenek lettek. De ez mind igaz a többiekre is. Annyira jellegtelen és annyira semmilyenek voltak az emberek benne, hogy nem érdekelt, mi lesz velük. És a tetejébe még NEM VICCESEK. Szintén mindenki hasra esik, síkit és tessék, röhögjél kedves néző, mert nem tudunk jobbat kitalálni. Spielberg miért csináltad ezt a filmet?!!

Teknikai megvalósítás: Nem érdemel szót. Semmi látványos nincs benne, annak ellenére, hogy repülők, hajók, tengeralattjárók és óriáskerekek dőlnek szét és robbannak fel. Nem érdemel több szót ez a film, lefárasztott engem. Fejezzük be.

Összefoglalva ezt a filmet kerülje minden ember, mert remek példája annak, hogy egy briliáns alapötletet, hogy lehet ennyire elrontani, mégis nem adnék rá 10/1-est, mert az alapötlet valamelyest javít a még így is borzalmasan szar összképen. Spielberg miért csináltad ezt, miért kellet ez az emberiségnek. Annyi jó filmet csinálhattál volna. Elkészítettél egy Cápát és egy Harmadik típusú találkozásokat, ezek után ne rontsd már el a hírnevedet. De tudjuk, hogy minden rossz után már csak jó jöhet. Lássuk, mi következik most a marathonon belül. MICSODA?!! Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói. VAN ISTEN!

Én a Klasszikus Hollywood voltam, legközelebb a világ legjobb kalandfilmjéről fogok beszélni J

Értékelés: 10/3