2015. október 21., szerda

Vissza a jövőbe (1-3)

Vissza a jövőbe (1-3)


Hát üdvözlök mindenkit, ezen a csodás napon, újra itt a Klasszikus Hollywood és egy újabb kritikával jelentkezek. Na de most egy kicsi változás történik. Nyílván észrevettétek, hogy ez nem a horror rovat része lesz. Most egy kicsit szüneteltetni fogom a témát, mert a mai napon valami más dolog van készülőben. Egy egész rajongótábor várta már ezt a napot. És miért? Mert ez az a nap, mikor is Marty McFly és Dr. Emmet Brown egy repülő autóval érkeznek a múltból ebbe az időbe. Hogy pontos legyek 1985-ből 2015. október. 21-re. Igen ez a nap nagyon fontos a Vissza a jövőbe rajongóknak. És mivel én is egy hatalmas kedvelője vagyok a trilógiának (egyik kedvencem), ezért kötelességnek éreztem, hogy e napon le írjam róla a véleményemet. Először is elmondanám, hogy nem esem bele, abba a hibába, mint a Gyűrűk ura és az Indiana Jones esetében, hogy külön-külön írok róla, hanem itt egy az egybe a trilógiáról lesz szó. És, hogy ez miért fontos? Mert kevés olyan filmes trilógia van, ami ennyire jól kiegészítené egymást. Egyszer már írtam arról, hogy trilógiát készíteni nem könnyű feladat. Ha nincs meg benne a kitartó munkaállapot és a kedv hozzá, akkor nagyon ingadozó lesz a teljesítmény. Ebbe a hibába csúszott bele a Keresztapa trió is. Az 1. és 2. rész zsenialitása után a 3. rész már csak azért készült el, hogy minél előbb lezárják a történetet. Ilyen hozzá állással nem is csoda, hogy a 3. nem lett annyira jó, mint elődei. Viszont vannak jó pár kivételek. Gondolok itt a Gyűrűk urára, a Star Wars eredetijére, Nolan Batman trilógiájára és természetesen a Vissza a jövőbenre. Még mielőtt belekezdenék a filmekbe, előtte kiemelném a 2 trilógia fajtát. Mert, ha összehasonlítunk, mondjuk egy Indiana Jones-t egy Vissza a jövőbennel, elég nagy különbségeket találunk és nem csak műfaji értelemben. A Vissza a jövőben a lineáris trilógiák képviselője. Azaz minden résznek köze van egymáshoz. Mondjuk, ha elkezded a 2. résztől nem biztos, hogy érteni fogod az egészet. Az Indiana Jones vagy személyes kedvenc westernjeim a Dollár trilógia pedig nem lineáris. Bármely részét meg lehet nézni az előzmények ismerete nélkül. Na de ennyi elég is volt bevezetésnek. mindenki kapcsolja be az övét, indítsuk be a fluxus kondenzátort, áramköröket ellenőrizzük, pakoljuk be a légdeszkát, gondoskodjunk a plutónium ellátmányról. És induljunk Vissza a jövőbe.


Történet: 1985-ben, Hill Valley-ben járunk. Itt él Marty Mcfly és családja, akik a legszerencsétlenebb család a városban. Marty-nak egyetlen jó barátja van, Dr. Emmet Brown, akit csak Dokinak hív. Doki egyik nap feltalálja az időgépet, amit egy DeLorean kocsiba épít bele, és ha az eléri a 88 mérföldet, akkor már kezdődhet is az időutazás. Csak, hogy az üzemanyaga plutónium, amit Doki a terroristáktól lopott el. Hirtelen támadás éri őket és Marty az időgép segítségével megmenekül és elkezdődik a 3 részen át tartó kaland. Marty és Doki eljutnak Hill Valley-be 3 korszakon át. Az 1. részben 1955-be utazik Marty, majd a 2. részben 2015-be és egy alternatív 1985-be, majd vissza 1955-be, a 3. részben pedig 1885-be megy vissza.


Megvalósítás: A film rendezője Robert Zemeckis állítása szerint az ötlet, akkor fogalmazódott meg benne, mikor a régi családi fotókat nézegette a szüleiről. Bele gondolt, hogy milyen lenne, ha visszautazhatna abba a korba és találkozhatna velük. Ezt az ötletet elmondta barátjának Bob Gale-nek, majd együtt neki láttak a forgatókönyvnek. Sok ötlet született pl. az időgép először egy hűtőszekrény lett volna, Einstein igaziból egy majom lett volna, Marty-t is más színész játszotta volna el. Végül sok-sok igazgatás és változtatás után megszületett a kész változat, amit ma is láthatunk. A másik problémát viszont az jelentette, hogy nem tudták egy stúdiónak sem eladni a jogokat, mert sokan a filmet túl gyerekesnek találták és nem felelt meg az akkori tini-komédiák kliséinek. értsd. Nem volt a főszereplő szexuálisan frusztrált és nem volt elég erotikus a film. Érdekes elmélet, de így történt. Azt mondták, hogy csak a Disney-nél érhetnek el sikereket. Meg is próbálták, ők azért utasították el, mert féltek a fiatal anya és Marty közötti kapcsolattól. Végül a Universallal megegyeztek. A végeredmény.


 A világ egyik legszórakoztatóbb filmje. Nincs még egy olyan film, ami ennyire feldobná a kedvemet, mint a Vissza a jövőbe. Bármikor, amikor nézzem, egyszerűen nem tudom megunni. Amit nagyon jól oldottak meg az egész trilógiában, az-az időutazás fogalma. A legtöbb ilyen kaliberű film itt szokott megbukni. Viszont a film nagyon jól kezeli a témát + nagyon szórakoztató is. Végig értjük, hogy mi, miért van és a legkisebb dolgoknak is hatalmas jelentősége van pl. a sport almanach a 2. részben vagy Biff leütése az 1. részben. Még a kritikusok is azt mondták, hogy ez a legjobb időutazós film, amit valaha láttak. Ami még zseniális a filmben az a kreatív megoldások. A kreativitás szétszaggatja a képernyőt. Ez nagyon látszik a 2. rész elején a repülő autókkal, a légdeszkákkal és az ön fűzős Nike cipőkkel. De csak, hogy a több részről is beszéljünk. Az 1. részben nem engedhették meg maguknak a készítők a nagy kreatív dizájnt, mivel 1955-be tér vissza Marty. Próbáltak mindent az 50-es évek stílusa szerint megépíteni, hogy kor hűek legyenek. És ez sikerült. A kreatív megoldások a poénokban vannak. Annyi fergeteges poén van benne, hogy én mindig idézni szoktam őket. Csak, hogy párat említsek. Marty Pepsi Colát rendel a pincértől, de akkor még nem volt Pepsi és mindenki hülyének nézi őt. De ott van még az is mikor a múlt béli anyja mindig Kelvin Klein-nak szólítja őt, mert az van rá írva az alsójára. De a legismertebb, mikor az 55-ös Doki megkérdezi, hogy ki az elnök 1985-ben. Marty mondja, hogy Ronald Reagan. Mire Doki „Ronald Reagan! Az a pojáca? És ki az alelnök? Jerry Lee Lewis?” Imádom ezeket a poénokat. Frappánsak, kreatívak és zseniálisak. Ami pedig a legjobb benne, hogy a többi részben is jellemző ez a stílus.


 A 2. rész még ennél is jobban kitalált poénokat ad elő. Illetve az alkotók megcsavarták az egészet egy alternatív 1985-tel, ami csak tovább fokozza a jobbnál-jobb megoldásokat. És, ami jó benne, hogy nem válik zűrzavarossá a story. Sőt viccesebb és mozgalmasabb lesz az egész. És persze itt is vannak idézhető mondatok. „Mi van Mcfly, nyuszi vagy?” „Engem senki nem nevezhet nyuszinak.” A 3. rész pedig már inkább már levezeti a 2.-ban lévő dolgokat. De ettől függetlenül, ez is egy izzig vérig Vissza a jövőbe film, csak megfűszerezték egy western szállal. Ami megint csak a zseniális megoldásoknak ad indokot. pl. Mikor Marty Clint Eastwood-ként mutatkozik be. Az fergetegesen jó volt. És rá is tértünk a legnagyobb erényére, a trilógiára. Mind 3 rész abszolút egy filmnek tekinthető. Egyszerűen nem tudok kiemelni egy részt sem, ami jobb vagy rosszabb lenne, mert mind 3 úgy jó, ahogy van. Ezt a szintet eddig csak a Gyűrűk ura és a Nolan Batmanek tudták elérni, illetve a Star Wars eredeti triója. Viszont itt lehet a legjobban látni, hogy volt értelem trilógiát csinálni belőle. Plusz, azt tegyük hozzá, hogy itt nem volt semmilyen írott alapanyag, mint az előbb említett filmtriók esetében (kivétel a Star Wars). Itt minden Zemeckis és Gale fejéből pattant ki. Zseniálisak ezek a fickók. Ilyen jól összerakni egy filmtrilógiát tényleg nagyon nehéz, de neki sikerült. Respect nekik. És, akkor még nem beszéltünk a másik legjobb ütőkártyáról.


Karakterek, színészek: Kezdjük szép sorjában. Marty McFly nem véletlenül lett azoknak az embereknek a mintaképe, akik a 80-as években voltak tinédzserek. Mindent megtestesít, ami a 80-as évek. Gördeszkázás, csavargás, rock, Pepsi, minden, ami 80-as évek. Épp ezért vicces, mikor visszamegy az 50-es évekbe. Az egy teljesen más kor volt. Akkor mások voltak a menők. Más volt a korszak, meg egyszerűen minden. Az meg külön vicces mikor találkozik a még tini szüleivel. Az érzés, mikor látod az őseidet, hogy ők is voltak olyanok, mint te. Persze a jó karakterhez kellet egy jó színész is. És Michael J Fox-nál jobbat nem is választhattak volna. Az egész játéka egyszerűen szenzációs. Ahogy előadja a karakterét az szórakoztató. Sajnos a színész azóta Parkinson kórban szenved, és már nem tud több szerepet eljátszani. A legjobb karakter az egész trilógiában, azonban nem más, mint Doki. Ő a legjobb. Ha ő nem lenne, akkor az felháborítaná az egész világot, ha nem Christopher Llyold játszotta volna el az is felháborító lett volna. Kész, ennyi. Dr. Emmet Brown for the president. Vote for him.  Nagyon jól beleéli magát a karakterbe és a legjobb megszólalásai neki vannak. Elég csak az 1,21 GW-ra gondolni. És ha ő nem lenne, akkor Marty biztos, hogy nem élte volna túl, sem a múltat, sem a jövőt. És azok a grimaszok. Jézusom. Miközben írom e sorokat, most is arra gondolok és fogom a hasamat a röhögéstől. Persze ő sem ért volna semmit, ha nincs Christopher Llyold zseniális beleélése. Ezzel a karakterrel egy filmes ikont hozott létre. Nekem benne van az all time favorite filmes karaktereim között. A többiek is jók. Kezdve a McFly családtól egészen Biffig.

Teknikai megvalósítás: Érdekes, hogy sokan sci-finek mondják a filmet, de az igazság az, hogy nagyon kevés számítógépes effektet használtak. Ebből kivétel a 2. rész a repülő DeLorean-nal. Ha már DeLorean, akkor beszéljünk róla. Nyújtsa fel a kezét aki, nem szeretne egyszer az életbe beleülni ebbe a kocsiba. Nem látom a kezeket, úgyhogy ez egyhangú döntés volt. Viccet félre téve a DeLorean-nél nem is lehetett volna jobb választás (a hűtőszekrénynél mindenképpen jobb, szerintem). Nem vagyok egy autó rajongó, de ez a kocsi abszolút kedvencem lett. Elég kecses ahhoz, hogy időközökben ugráljon, és elég jól nézz ki ahhoz, hogy időgép legyen. Ugyan akkor a filmbeli díszletek sem elhanyagolhatók. Az 1. részben remekül adták vissza az 50-es évek hangulatát, a 2. részben a futurisztikus 2015-öt, míg a 3. részben a western-es tájat. Érdekesség, hogy a filmbeli 2015-ben sok dolgot megjósoltak pl. a drawn-okat, a tabletet, a Skype-ot és már a légdeszka is kezd működni. A repülő autókra viszont még várni kell.


Összegezve, erre a filmre találták ki a trilógia fogalmát. Ez a film egy felejthetetlen élmény, amit mindig át kell élni. Ennél jobb film nincs, ami ennyire zseniálisan szórakoztat és kikapcsol. De közben pedig egy nagyon jól összerakott filmsorozat a Vissza a jövőben.

Én a Klasszikus Hollywood voltam, mindenkinek boldog 2015 10.21-ét kívánok J



Értékelés: 10/10 (az egész trilógia)

1 megjegyzés: