Schindler listája

Schindler listája

Helló mindenkinek, újra itt a Klasszikus Hollywood. Tudom egy kicsit elhanyagoltam a bloggot, de ezt már meg lehet szokni tőlem. Nem napi rend szerint írok, hanem akkor mikor az ihlett megjön. És annál jobb ihlett nincs, mint a Lengyelországi nyaralás. Aki a horror rovatot várja, az ne aggódjon, mert azt is folytatni fogom még. Na de térjünk rá Lengyelországra. Egy kis időre kiruccantam oda, hogy megnézzek egy olyan dolgot, ami már nagyon rég óta érdekelt. Ez Auschwitz és Krakkó. És akkor kitérnék a mai témánkra, a holokausztra. Igen tudom, hogy ez már egy lejárt sablon, de muszáj róla beszélni. Nem is kell elmagyaráznom, mindenki tudja mi volt a holokauszt. Sokan az emberiség legnagyobb bűntényének tartják, mások pedig a világ legnagyobb szégyenének. Még mai is vannak túlélők, akik átélték a borzalmakat és tudnak mesélni róla sokat. Azonban vegyük figyelembe, hogy a holokauszt fogalma nem csak a zsidók kegyetlen megöléséről szól. Ha egy kicsit visszább haladunk az időben, akkor is találkozunk vele, csak más megfogalmazásban. Pl. a középkorban is volt holokauszt. A katolikus vallás vezetői is alkalmazták ezt a módszert az álltaluk eretneknek nevezett emberekkel. Ezt hívjuk inkvizíciónak. Ha figyelmesen megvizsgáljuk, akkor az inkvizíció és a holokauszt között igen sok hasonlóság van. Mindkettőt egy birodalom vezető rétege indította el az általa nem tetsző réteg ellen. Igen ám, de feltehetjük a kérdést. „Akkor az inkvizícióra miért nem emlékszünk meg annyira, mint a holokausztra?” Ez egy nagyon fontos kérdés és érdemes ezt kitárgyalni. Azért kap kevesebb figyelmet az inkvizíció, mert a keresztény vallás nagy vezetői követték el. A vallás ott volt az emberek minden napjaiban. Meghatározta az életüket és a szokásaikat. És ha jött egy ember, aki megcáfolta az egyház működését, akkor az átlagemberek összezavarodtak és nem tudták eldönteni, hogy miben higgyenek. De az egyház, már annyira bemagyarázta a fejükbe az alapokat, hogy ők maguk is ellenezték az eretnekeket. És nem is akadtak ki azon, hogy kegyetlenül megkínozták és megölték őket, mert az egész vallás dologgal tudtak azonosulni. Viszont a holokauszttal senki sem tudott. A holokauszt nem határozta meg az emberek minden napjait, kivéve, ha az illető zsidó származású volt. Az egésznek nem volt semmilyen háttere vagy megmagyarázható indokai. Az egész egy rasszizmus volt. És mivel nem értjük a szándékokat, ezért azt sem értjük, hogy miért kellet ezt tenni velük. Ezért volt a holokausztnak nagyobb visszhangja, mint az inkvizíciónak. És az is igaz, hogy ma már az egész egy kicsit elvan túlozva. Ne értsetek, félre én is utálom, hogy az emberi faj ilyen dolgokat volt képes megtenni, de az is igaz, hogy már vége van. Nem kéne már folyton csak ezt emlegetni. Arra akarok kitérni, hogy tovább kell lépni. El kell felejteni, ami megtörtént az megtörtént. A múlton pedig már nem tudunk változtatni. És, hogy beszéljek egy kicsit Auschwitz-i látogatásomról. Nos, az egész már csak egy múzeum. Valahogy nem adta át azt a szörnyű érzést, ami ott történt. Egy kivétel, a korabeli fotók a deportálásokról és a Mengyelejev kísérletekről. Azokat elég szomorú volt látni, de ezek nem a tábor számlájára írhatók, hanem a fotók számlájára. Tudom, hogy az egészet már újjá kellet építeni ezért is nem szidom Auschwitz-t. Csak arra akarok kitérni, hogy ott, ha hatást akarnak elérni, akkor a fotók tudnak csak segíteni vagy az ilyen témájú filmek. Igen a holokauszt témát is már számtalanszor dolgozták már fel, kisebb-nagyobb sikerrel. Ezek a filmek közül, eddig csak 4 volt, ami hatalmasabb sikereket ért el. A magyar filmgyártás gyöngyszeme a Saul fia, a pozitívabb hangvételű Élet szép, a személyes élményeken alapuló Zongorista, és az egész témának az elindítója a Schindler listája.

Mielőtt hozzá kezdenénk a filmhez. Ezzel visszakanyarodtunk a blogg egyik legkibeszéltebb rendezőjéről Steven Spielberg-hez. A mostani filmkritika után lesz egy összegzés a filmjeiről, hogy melyek a legjobbak. És most a végén emelem ki a legjobb filmjét.

Történet: A film valós eseményeket dolgoz fel. A náci Németország miután elfoglalta Lengyelországot, Krakkóban elkezdődtek a faji törvények beiktatása. Ebben a zűrzavarban próbál megélni Oscar Schindler üzlet gyáros, akinek az a terve támad, hogy megvesz egy porcelán gyárat, ahol zsidó munkásokat fog dolgoztatni. Mivel a hadseregnek szüksége van porcelánedényekre és a zsidó munkások kevesebb pénzbe kerülnek (értsd. semmit nem kapnak a munkájuk során csak ételt, italt), mint a lengyel munkások. Az üzlet beindul és Schindler gyára egy afféle menedékhelyként szolgál a zsidóknak. Először Oscar csak a hasznot látja bennük, de később, szembesülve a holokauszt borzalmával, megváltozik az álláspontja.

Megvalósítás: Először is elmondanám, hogy ez Spielberg legjobb filmje szerintem és egyben a top 10 legfontosabb filmek listámban is helye van. Még 13 évesen láttam először és akkor mély nyomot hagyott bennem ez az alkotás. De most újranézve milyen? Zseniális még mindig. És visszatérnék egy mondatomra, mi szerint Auschwit-ban a fotók okoztak nagy hatást nekem. Ez igaz itt is. Tudom, hogy Auschwitz egy szörnyű hely volt, de az újjáépítés miatt én nem éreztem ezt a hatást. Ezzel szemben Spielberg remekül tudta vissza adni a kor hangulatát. És mindent bele adott, hogy a mű tökéletes legyen, mert személyesen érintette a téma. Ő is zsidó származású. Ezzel a filmmel kimondta a véleményét az egész fajgyűlöletről. De azon kívül is a film több mint holokauszt emlékeztető. Ez a film az emberségről szól. Schindler karakterén keresztül mutatja be, hogy ebben a mocskos világban is van még emberség. Ugyan akkor ott van az ellenpólus Amon Gothe a Plasowski munkatábor vezetője, aki teljesen a náci ideológia megszállottja. Nem azért kegyetlen, mert fajgyűlölő, hanem azért, mert ezt várja el tőle a birodalom, de erre majd kitérek, ha a karakterekhez érünk. A film azt akarja elérni, hogy tudjunk azonosulni az akkori helyzettel. És hogy éri el? Hihetetlenül megrázó jelenetekkel, amik nem öncélúak, sőt. Spielberg korhűen vissza adja az akkori helyzetet. Sokan megvádolták a filmet azzal, hogy túl érzelmes, túl giccses és túl öncélú. Én nem így látom. Sőt, itt éreztem azt, hogy Spielberg nem akar giccset csinálni az egészből. Ő ezt komolyan gondolja, és nem akarja az egészet komolytalanná csinálni. És ez azért elég nagy szó egy olyan rendezőtől, aki blockbusterek által lett híres pl. Cápa, Indiana Jones, E.T., Jurassic Park. És ezért tartom Steven-t egy nagyon jó rendezőnek, hogy egy ilyet be, mert vállalni. És az is ritka, hogy egy látvány filmes rendezőnek egy komoly háborús dráma legyen a legjobbja.

Visszatérve, rengeteg megrázó jelenet van a filmben. Kezdve a gettó felszámolásától, Amon erkélyes lövöldözéseitől, a deportálásoktól, egészen a kegyetlen mészárlásokig. Nem szégyen bevallanom, hogy ez azon kevés filmek egyike, mely képes engem megkönnyezni újra és újra. Sokan kritizálták a piros ruhás kislányt, illetve a film végét, szóval térjünk ki erre is. A piros ruhás kislányt lehet felfogni rendezői túlzásként, viszont nekem semmi gondom nincs vele. A végével meg nem értek egyet azzal a sok emberrel, akik szerint borzalmas lett. Szerintem, amit ott látunk, ahogy Schindler elbúcsúzik a munkásoktól az nagyon megérintő. Itt mutatkozik meg az a halvány fénysugár, amit mi úgy nevezünk, emberség. És ez a filmnek a fő mondani valója. Mint, ahogy el is hangzik „Ha valaki csak egy emberi életet ment meg, az megváltja az egész világot.” És igen a nácik csodálkozva nézik, hogy Schindler módszerei jóval mások, mint az övéik. Nem véletlen, hogy Spielberg műve 7 Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb film és legjobb rendező díját. Sokszor nem értek egyet az Oscar-ral, de itt nagyon jól döntöttek.

Karakterek, színészek: Már más a helyzet, hogy sem Liam Neeson, sem Ralph Fienees nem kapta meg a díjat. A karakterek is nagyon zseniálisan vannak megírva. Nehéz volt a helyzet, mivel valós karaktereket kellet alakítaniuk, de sikerült nekik. Liam Neeson-t most már akció hősként ismerjük az Elrabolva filmek óta. De azelőtt olyan híres alakításokat tett le az asztalra, mint Oscar Schindler alakja. Nincs mit mondani, ő volt a tökéletes választás a szerepre. Van benne elegancia, emberség és mellette egy nagyon jó üzletember. A végén lévő búcsúzása pedig már-már történelem. Viszont, aki ellopja a show-t a többiektől az Ralph Fienees, mint a kegyetlen náci Amon Goethe. Ha nem ismerős a színész neve, akkor egy kicsit segítek. Ő az az orr nélküli manus a Harry Potter-ben. Hogy is hívták. Ja, elfelejtettem nem szabad kimondani a nevét. Viccet félre téve, amit ebben a filmben művel, az zseniális. Amon karaktere képviseli a tökéletes nácit. Mint már mondtam nem azért írtja a zsidókat, mert baja van velük, erről szó sincs, mivel ép, hogy egy zsidó lányba szerelmes. A felsőbb hatalomnak akar megfelelni. Mivel, ebben a korban csak úgy kaphat hírnevet, hogy kegyetlen, ezért próbál megfelelni az elvárásoknak. Ebbe viszont annyira beleőrül, hogy már nem tud máshogy gondolkodni. Oscar is megemlíti egy jelenetben, hogy ha nem lenne háború, akkor megismernénk a jó tulajdonságait, mert, hogy vannak neki. Ért a jó borokhoz és jó humora van. És ezért is lesz egy nagyon jó gonosz karakter, mert lehet látni benne az embert. Látjuk, hogy vannak, jó tulajdonságai szóval nem gondolná az ember azt, hogy ő egy kegyetlen gyilkoló gép. És ezért nézzük szörnyülködve, hogy egy ember, hogy képes ilyen gaztetteket elkövetni. Főleg annál a résznél, mikor reggel az erkélyéről lelő egy zsidó nőt. Nem tudjuk, miért csinálja, mert semmi rosszat nem tett, csak dolgozott, mint a többiek. Persze van egy rész, mikor Oscar próbál hatni rá, hogy tudnia kell megbocsátani. Egy időre tényleg próbálkozik, de e téren is elbukik. Itt van még Ben Kingsley, aki Schindler zsidó könyvelőjét Itzak Stern-t alakítja. Nem tűnik ki a többiek közül, mégis ő az, aki megváltoztatja Schindler-t.

Teknikai megvalósítások: Nagyon fontos az, hogy fekete-fehér a film. Ezzel Spielberg visszaadta a korhangulatot + a kézi kamerás megoldások is segítenek ebben. Steven-nek megvolt a lehetősége, hogy, eredeti helyszíneken forgasson, de ő nem szerette volna. Viszont mindent korhűen építettek meg. Amit még kiemelnék az a zene. John Williams már 100x-jára bizonyítja be, hogy egy zseni. Azt a hegedűszólamot soha nem fogom kiverni a fejemből.

Összegezve ez Spielberg legjobb filmje és egyben a legjobb háborús film, amit valaha láttam. A korszakot hűen adja vissza és zseniálisan mutatja be a holokauszt megrázó dolgait. Én ezt a filmet mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer nézze meg az életében, mert egy igen is fontos filmről beszélünk. Én a Klasszikus Hollywood voltam, legközelebb lesz egy Spielberg összegzés és a Sátán már 3.-jára is megtámadja a világot.

Értékelés: 10/10