2015. október 9., péntek

Élőholtak éjszakája

Az élőholtak éjszakája


Sziasztok, újra itt a Klasszikus Hollywood, és mint gondoltátok folytatom a horror rovatot. Legutóbb az ördögös filmek szülő anyjával Rosemary-val foglalkoztam, most pedig olyan vizekre evezek, melyeket gondolom, sokan ismernek és szeretnek is. A most következő film szintén fontos a horror történelmében, mert egy új alműfajt hozott a köztudatba, mely ma már a horror ipar legtöbbet gyártott műfaja lett. Ezek a zombi filmek. Nos, igen nem is kell részleteznem, zombik. De mik azok? Sétáló hullák, akinek csak egy céljuk van, enni. Mit? Természetesen más élő embereket. Na de most nem, akarlak benneteket a zombik biológiai testfelépítésével foglalkozni, inkább arról beszélnék, hogy miért ennyire sikeresek filmekben. Más szóval „Miért szeretjük a zombikat?” Hiszen, ha megnézzük rengeteg rajongója van és már nem csak a mozikban van kultuszuk, hanem a TV képernyőn is (Walking dead). Talán azért szeretik sokan a zombikat, mert ők a tökéletes gyilkoló gépek. Egy céljuk van, az evés és csak azért, hogy kapjanak egy kis agyat, bármire képesek. Mint már említettem a horror a mi fizikai biztonságérzetünk elvesztéséből táplálkozik. Amikor már úgy érezzük, hogy nem vagyunk biztonságban. És ehhez a zombik tökéletes példák. Csak gondoljatok bele. A zombi is úgy néz ki, mint egy ember, jelképezve azt, hogy lehetséges, hogy nem kéne megbíznunk benne még akkor sem, ha ember kinézete van. Jó, de ez még csak egy. Na de most adjunk hozzá egy egész népcsoport zombit, akkor már más a helyzet. Ha kitör a zombi-apokalipszis, akkor a főszereplő előtt csak egy cél lebeg, a túlélés. De, akkor csak is az. Minden erkölcsi mora megszűnik az emberekben és csak a saját életük megmentésével foglalkoznak. És mi nézők elgondolkodunk, azon, ha ezek az agyzabálók betörnének hozzánk, akkor mi is úgy viselkednénk e, mint a filmbeli főszereplők? Csak is a túlélésünkkel foglalkoznánk, vagy esetleg segítenénk a bajban lévő társunkon? Na, látjátok ez jó kérdés és ez mind zombi filmekben fogalmazódik meg. Gondoltátok volna, hogy egy ilyen kaliberű film, erkölcsi morákra tanít? Ugyanakkor maga a zombi szó is egy jelkép. Jelképezi a világ és társadalom összeomlását és a benne lévő emberek bukását. A zombi járvány a világ elég súlyos problémáit jelképezi pl. gyógyíthatatlan betegségek, szegénység, éhezés, társadalmi problémák. És csak hangsúlyozni tudom, hogy ez mind a horror egy alfajában fogalmazódik meg. Sajnos azonban ezt a műfajt is elérte az, ami a többi horrora is igaz. Tucat filmé minősültek le. Most már, ha zombikról van szó, akkor csak az agyatlan lövöldözés, trancsírozás és menekülés jellemzi. Azért nem kell még temetni a műfajt, mert még mindig vannak jó képviselők pl. Walking dead. Na de ez az egész zombi mítosz mégis honnan indult. Egy 1968-as, alacsony költségvetésű filmben kell keresni a választ, ami nem más, mint az Élőholtak éjszakája.


Történet: Nincs egy túl bonyolult története. 2 testvérpár kimegy a temetőbe és egyszer csak egy ismeretlen alak támadja meg őket, minden ok nélkül. A fiú meghal, de a nőnek sikerül bemenekülnie egy elhagyatott házba, viszont nincs, egyedül ugyanis van itt még pár túlélő, akik szintén nem tudják, mi folyik itt. Később kiderül, hogy az egész világon feltámadnak a halottak és rátámadnak az élőkre. Nos, tényleg egyszerű a történet, mondhatni sablonos, de ez a film volt az első zombi film a világon. Ez tette le az alapokat, amit az azt követő filmek másoltak le.


Megvalósítás: Most mit mondjak? Ez egy zombi film, úgyis van megvalósítva. Komolyra fordítva a szót, aki látott már valaha egy zombis filmet, akkor nem fogja meglepetés érni. Ugyan azok vannak benne, mint a többi ilyen kaliberű filmben. Egy maroknyi túlélő bezárkózik egy házba, körölötük egy nagy csomó élőholt. Vannak, aki meghalnak, vannak, akik megmenekülnek. Ez annyira nem hangzik eredetiknek és biztos meg is kérdezitek, hogy miért írok róla. Azért, mert ennek a filmnek köszönhetitek, hogy most látunk agyzabálókat. De ettől függetlenül vannak hibái a filmnek, amire most kitérnék. Az egyik, hogy tényleg nem üt, akkorát, mint amennyire dicsérik. Csak azért van meg bennem is a tisztelet, mert ez volt a közös ős, de akkor is egy teljesen oké film. Viszont van pár nagyon jó jelenet benne. Ezek főleg a zombikhoz kapcsolódik. Az a jó bennük, hogy hitelesek. Nincsenek elmaszkírozva, igaziból nem is gondolnád, hogy ő most a karodra pályázik. Olyanok, mint az átlagos emberek. Viszont soha nem értettem meg, hogy miért mennek ilyen veszett lassan. Komolyan mondom a szereplők már 50x-szer végigfuthatták volna a házat, mire a lények konkrétan oda érnek. Azonban a film próbál erre magyarázatott adni. A történet szerint a nukleáris sugárzás miatt kelnek fel a holtak és mivel már nem működik az agyuk, ezért nehezen esik nekik a mozgás. Én megértem, de mégis nagyon hülyén néz ki. Egészen addig, míg a film legvégén, már egy egész klán támadja meg a házat és már semmi remény. Na, az a rész nagyon hatásos volt.


Karakterek, színészek: Itt a film másik nagy negatívuma. Ok, ok. Tudom, hogy egy horrorban nem kellenek részletes karakter ábrázolások, de azért itt is van határ. Nem azt mondom, hogy borzalmasak a karakterek, de egy zombi filmhez képest nagyon silányak voltak. Konkrétan mindenkinek volt egy tulajdonsága, amitől megtudtam különböztetni őket. Ott volt az 1. nő, aki paranoiás, ott van a 1. férfi, aki néger, ott van a 2. férfi, aki agresszív, a 2. nő, aki aggódik, a 3. férfi, aki nyugodt akar lenni és a 3. nő, aki pozitív mindig. Nem túlzok, ennyit lehet tudni a róluk. Ok, mert a zombik sokkal fontosabbak és inkább, arra helyezték a hangsúlyt, de akkor is legalább azonosulhatóak legyenek és érezzük át, amit ők is éreznek. Ez az a pont ahol a film elcsúszik. lehet, hogy akkor 68-ban átérezték a drámájukat, de a film rosszul öregedett és ma már nagyon semmijenennek hatnak.


Teknikai megvalósítások: Mentségére szóljon, hogy nagyon alacsony volt a költségvetés. De attól függetlenül a látvány egész tűrhető volt. A zene sem volt egy nagy Was ist das.

Összegezve ez a film, akkor biztos újító hatás volt, ezt tisztelem, de finoman szólva nem álta ki az idő vasfogát. Ellenben maga a témája, a zombiság és annak a szimbolikája működik. A társadalom kritikája működik. De ettől függetlenül nem egy nagy valami. Viszont zombi rajongóknak érdemes megnéznie, hogy tudják honnan indult a kultusz.

Én a Klasszikus Hollywood voltam. Sziasztok.



Értékelés: 10/7

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése